7 év 3 gyermek után azt kijelenthetem, nálunk a meggyből a legtutibb ha szörp készül. Tavaly még erőlködtem a lekvár készítéssel, ami, mint a meggyszörp "mellékterméke" készült, de idén maradnak a melléktermék meggyes sütik.

Szerencsére van nagyszemű meggyünk, hál istennek, mert a cigányból kb. 3X annyi idő lenne kinyerni ugyanazt a mennyiségű szörpöt, mert ugyebár le kell szedni, ki kell magozni, ami idő, idő, idő. Bár a meggymagozás az komolyan mondom az egyik legkedvencebb tevékenységem, nagyon kikapcsol, és még a gyerekek is beszoktak segíteni. Egy nagy tálba szoktam önteni vizet, abba rakom a meggyet, és víz alatt szoktam kiputtyogtatni a magokat. Így nem lesz minden meggylé, és még a kukacok nagy része is  a vízben marad, ha van bennük.

A magozott meggyemet összekeverem 1-2 kg cukorral, ízlés szerint, ha szörpösebb, sziruposabb állagot szeretnénk akkor több, ha nem ragaszkodunk hozzá, akkor kevesebb cukor is jó lesz, így, is úgy is el fog állni, mert még befőzzük. Illetve nem tanácsos ilyenkor agyon cukrozni, mert ebből még süti lesz, és majd magához a léhez még rakhatunk bőven cukrot.

Ez nálam amolyan több recept után kialakult saját recept, recept nélkül természetesen, hisz recepteket bújni továbbra sincs időm, ha elkap a konyhahév. Ha még esetleg a kimagozott meggy utáni nap is szedünk meggyet, azt is nyugodtan a már kimagozott, lecukrozotthoz keverhetjük, de a lényeg, hogy mindeközben azért hűtve tároljuk. 2-3 napi meggyteremést is gyűjthetünk egybe, cukorral és egy kis citromsavval összekavarva semmi baja nem lesz hűtve amíg befőzésre kerül. Csak érdemes néha átkavargatni kicsit.

Ha úgy érezzük, hogy egyenlőre elegendő mennyiségünk van, rakjuk egy lábasba, és kezdjük el főzni. Előtte kézzel bele szoktam mászni, és jól összecsumiszkálom. Ha egy picit rottyant, akkor leveszem a tűzről, és amikor éppen van rá időm, akár forrón, akár ha már hűltebben, botmixerrel átnyomom, attól függően, hogy utána a gyümölcsös részéből milyen jellegű süteményt készítek. Ezután egy szűrőn átszűröm alaposan, a szűrő széléhez nyomkodva  a meggyeket, hogy a sűrűből is kerüljön a szörpibe. Ilyenkor dobok bele ízlés szerint friss mentaleveleket, ami annyira fincsivé teszi.

Ilyenkor még lehet rakni bele cukrot, és miután az egész felforrt, akkor forrón üvegekbe töltjük, fejre állítjuk őket, majd mehetnek a száraz dunsztba.

 Annyira, de annyira egyszerű, pedig a befőzés, néha olyan ördöngősségnek tűnik, de nem az, és nem lehet elrontani, és nem kell hozzá, iszonyatos elsőfokú higiénia. Idén végre már bodzaszörp is készült nálunk :)

Ha jól dolgoztunk, akkor van egy nagy tál magozott, viszonylag lé nélküli meggyünk, ami lé hiányosságából fakadóan tökéletes sütinek

Mi is készülhet belőle?

Persze kép nem készült mindegyikről, hozzá kell szoknom újra,  a blogoláshoz, és a folyamatos fényképezéshez... :) Ami készült, az is hát... Hmmm... De a lényeg nem is ez, hanem, hogy mindet-mindet befalták jóízűen. Ez a bejegyzés, amúgy is a szörpről szól, és közben mindenkit buzdítok arra, hogy bátor legyen a konyhában, és mindent csak érzéssel, jókedvűen. Ha rossz kedvem van én nem is szoktam sütni-főzni , vagy csak ritkán, de mindig megszívom olyankor. Tojások törnek, liszt borul... De ha van kedved hozzá, akkor nincs lehetetlen.

Meggyes piskóta:

A tésztájába pár kanál nutellát is raktam, mert még volt annyi az üveg alján, és egy kis kefír is került bele. De sima piskóta is lehetett volna. Igazából ha már van némi piskóta tapasztalatod, akkor azt bárhogy turbózhatod egy kicsit, a lényeg az állagismeret

Meggyes pite:

Ebbe rakhatjuk a legtöbbet, és erről nincs is képem. Linzertészta alulra fölülre, és a közepe teleszórva jócskán-jócskán.A linzertésztát egy kanál tejföllel is dúsítottam, és egy kis szódabikarbónát is raktam bele.

Kavarós kelt meggyes:

Nagy kedvenc tésztám, amihez még egy videó is van a Kukutyin Műhely facebook oldalán még a kezdetekből. Ez esetben kovásszal készült,  mangalica zsírral, és mivel közben persze sok minden készült még a konyhában, (pl. a szörp, és hamburger az összes belevalójával,) így a tészta állaga kicsit furán nézett ki sütés előtt, de azt a visszajelzést kaptam, hogy jól sikerült. Amúgy ez a tészta szerintem szilvával a legtutibb.

Mindentudó Szakácskönyv 432.oldal :D

https://www.facebook.com/kukutyinmuhely/videos/1057715814309644/

 Túrós-meggyes pite:

Ehhez szintén linzertészta készült, amit kör alakú piteformába raktam, kicsit elősütöttem, majd belehalmoztam a túrós, tojásos, meggyes tölteléket.

 Az összes sütit 100 % teljes kiőrlésű tönkölylisztből készítettem.

Hajrá, meggyre fel!

A legjobb dolgok egy pillanat alatt születnek... Ilyen volt a keddi vacsink is. Se kenyér, se semmi nem volt itthon. A sütőmnek kampec... Aztán egyszer csak bevillant mi lesz a tányéron... Egy pillanat, és összeállt a fejemben az egész vacsi képe. Rég volt ilyen, a nagy kajaihletek általában ősszel-télen kapnak el. Úgy, hogy mostantól nagyon figyeljetek, mert a sütögetések mellé, tuti, hogy jön néhány extra finomság is. ;)

Szóval zerowaste módon nekiestem az ebédről kimaradt fokhagymás krumplipürének, amiből adja magát, hogy valami krokett féle készüljön. Beleütöttem tehát egy tojást, illetve beleszórtam egy kis pirított vöröshagymát. Ez ilyen "bóti" cucc. Tudjátok, olyan, amit a Hot-Dog-ra raknak. Azért került bele, mert már nem sok volt a dobozában, és nem szerettem volna tovább kerülgetni. Ekkor szembesültem azzal, hogy nincs itthon zsemlemorzsa.

A gyerekeket, az "anya főz" projekt alatt egy kis pattogatott kukoricával szereltem le... Lássatok csodát, a sok Konyhafőnök, és Fördős Z megtette a hatását, mert persze, hogy vettem ki a kukoricából egy marékkal, és mogyorós chipset is adtam hozzá, mert olyan is volt itthon, és ezt mind összeaprítottam. Ez lett a morzsám, amit még mindig kevésnek találtam, úgy, hogy szezámmag is ment bele. Aztán ment a dupla panír, hogy ropogósabb legyen, majd szépen belevándoroltak a forró zsiradékba.

De ez még mind semmi... Vajon megpirongattam egy kis bio körtét, amit megszórtam rozmaringgal, majd a saját kecskesajtunk is belekerült a serpenyőbe. Így lett teljes kép. Egyszerű, nagyszerű :) Imádtuk... Legközelebb a körte mellé egy kis szőlőt is párolok majd hozzá ;)

Egy pofon egyszerű receptet hozok most, ami töltelékkel az igazi, leginkább kakaóval. De elkészítettem már rozmaringos körtedarabokkal is, úgy is fantasztikus volt. A bejegyzéshez mellékelt képeken egy kovásszal készült változatot láthattok, sajnos kissé számomra zavaróan savanykás lett, bár a gyerekek, és a párom nyomták befele ettől függetlenül. De élesztővel is bátran készítsétek el, az elmúlt 10 évben én is csak azzal sütöttem meg. :) Egy igazán tojástakarékos finomság, mert 0 db kell hozzá. Kivéve ha szeretnéd megkenni vele sütés előtt, de én azt mindig elhagyom, arra nem pazarlok, így is elfogy :) Sütés után kap amúgy majd egy kis fényt, mert forró vaníliás cukros tejjel kell megkenegetni.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt (esetünkben, tartalmaz bánkúti lisztet is)
• 2,5 dl langyos tej
• 2,5 dl langyos víz
• 2 dl olaj
• 3 ek. cukor
• 3 kk. só
• 4 dkg élesztő vagy 120 g kovász

A töltelékhez olvassz 15-20 dkg vajat, jó pár kanál jó minőségű kakaóporral, és ízlés szerint cukorral keverd össze! Ezt a tészta összeállítása után tedd meg, hisz akkor lesz majd jó kenhető, könnyen kezelhető az állaga, amikor tölteni kell. Ha elmarad az sem baj,  jó folyós kakaós vajjal is lehet tölteni, csak az sokkal viccesebb, mert folyik össze vissza.

A hozzávalókból dagassz egy jó kis lágy tésztát, majd ha megkel, először felezd, majd a feleket harmadold, így kapsz kb 6 egyforma nagyságú tésztadarabot. Ne aggódj ha nem egyformák, a sütést egyáltalán nem befolyásolja. Egyenként nyújtsd ki őket hosszúkásra, és kenj bele pár kanálnyi kakaós cukros vajat, majd oldalról tekerd fel. Ha három kígyó kész, azokat már össze is fonhatod, és mehetnek a sütőpapírral bélelt tepsibe.

Nem baj ha itt-ott kifolyik, főleg ha az alján. Hidd el azok a részek lesznek a legfincsibbek, ahol kicsit odakap a kakaós cukros tészta, finom lesz és ropogós. Ezután a másik hármat is készítsd el, és ezt a fonatot fektesd a másik mellé. Mehet is a sütőbe, ha kezd pirulni ki is veheted. Sütés közben majd szépen összesülnek, és ha kihűlt szelhető is lesz, már ha nem fogy el hamarabb. Mi általában csak törjük :) Tökéletes utazáshoz kocsiba. Ott már többször jól teljesített. ;) Ja és most körte szezon is van, úgy, hogy nagyon ajánlom kipróbálni apróra vágott körtedarabokkal, illatos rozmaringgal töltve. Ekkor érdemes előre kissé megpárolni körtét, és az eresztett levet leszűrni, hogy ne a kalácsot árassza el a nedvesség. Ezek után már csak a fantáziád szabhat határt, hogy mivel töltöd. Készítsd el a hosszú hétvégén, tökéletes uzsonna lesz belőle. Hatalmas szeretettel ajánlom! Ez a kalács még sosem hagyott cserben..

Nagyon jó dolgunk van, mert számunkra mindig jut egy kis friss kenyér, hisz Csilla, a sógornőm, a Kukutyin Műhelyes Attila párja, pont szembe szomszédunk, és kenyérsütésbe vetette bele magát, körülbelül 2 éve. Volt egy kis szünet is a folyamatban, de most 4 hónapja újra lendületet kapott, és heti szinten többször is süt ismerősöknek, barátoknak, rozskovászos kenyeret.

Mi motivál abban, hogy már több, mint 20 évre visszatekintő egészségügyi pályafutásod mellett folyamatosan tanuld, tapasztald, a kenyérsütés világát is? Hisz kovásszal sütni nem olyan egyszerű, és kiszámítható dolog, mint egy élesztős kelt tésztával dolgozni...

Igen, valóban sok tapasztalat szükségeltetik, hogy egy jó kis kenyér szülessen. A kovászt megérezni, a hőfokokat kitapasztalni, azt, hogy miben sütöd... Mind-mind idő. Most a legtutibbak a vaslábasban sült kenyereim.

És hogy, mi motivál? Leginkább az, hogy tudom, hogy a közvetlen környezetemet normális, adalékanyag mentes kenyérrel tudom ellátni. Az egészségügyes éveim alatt,  - és nem múlt időben beszélek, mert még most ott dolgozok, ráadásul gasztroenterológia területen - tapasztaltam már eleget ahhoz, hogy lássam, hogy nagyon sok probléma a bevitt tápanyagok minőségből ered. A rengeteg adalékanyag, a vegyszerek...Ez nem valami trendi duma, még ha sokszor annak is hangzik, hanem a valóság. Magamon is tapasztalom, hogy ha néha veszek egy péksütit, egy nem kézműves pékségben, akkor az nem jó a szervezetemnek. Az a jó a kovászban, hogy a hosszabb érlelés miatt, könnyebben emészthető, természetesebb tápanyagok jutnak a szervezetünkbe. Mindemellett természetesen nem használok adalékanyagokat.

A kovászhoz a Kukutyin Műhely rozslisztjét használod, ezen kívül, milyen liszttel szeretsz a legjobban dolgozni?

A Szabó malom félbarna lisztjét nagyon szeretem, 100 %-ban az kerül a kenyereimbe a rozskovász mellé. Mostanában kezdtem a Kukutyin Műhely tönköly és bánkúti lisztjeivel kísérletezni, keverve a félbarnával, illetve a kenyérliszttel, nagyon jó velük dolgozni.

Mi az hogy kísérlet? Nagyon szuper kenyerek születtek a hétvégén is, amiket a Jászberényből érkező gazda vendégeink tiszteletére készítettél. Ezúton is köszönjük! :)

Rozskovászos félbarna

Van bevált recept, méregeted még a hozzávalókat egyáltalán?

A Péklány blogját,  https://peklanyleszek.com/ és Facebook oldalát előszeretettel olvasgattam az elején, a nála fellehető recept számomra az alap. Emellett Ormós Gabi Kovászlabor https://kovaszlabor.blog.hu/ blogjából is merítettem már.

Sokszor kérnek tőlem receptet.. Ez nehéz, mindenkinek magának kell kikísérletezni az igazit. De rengeteg recept fellelhető a neten, az említetteken kívül is. De igen méregetem még a hozzávalókat, ha magunknak készítem akkor nem feltétlen.

 Mi a helyzet a kovásszal, mennyire tudsz róla gondoskodni a munkád mellett, illetve úgy, hogy néha 2-3 napig se vagy itthon? Illetve mennyire kell törődni a kovásszal?

Napi szintű odafigyelést igényel. Nem utaztatom egyébként magammal, :) 3 napig a hűtőben nem lesz baja, de utána újra életre kell keltenem.

Kísérleteztél már a rozskovászon kívül másfajta kovásszal is?

Igen kipróbáltam már gyümölcsvizes kovászt is, az jóval nagyobb odafigyelést igényelt mint a rozskovász. A madre-val szeretnék majd még a jövőben kísérletezni.

Mennyi idős a kovászod?

4 hónapos

A Péklány receptjét követni elég jó iránynak tűnik, hisz tudjuk az övé a Balaton első kézműves péksége. Sok sikert kívánunk a további munkádhoz, az egészségügyben, és a kenyérsütésben egyaránt! Sok kenyérrel lepj meg még minket!

Íme a vasárnapi kenyerek a vendégeinknek:

bánkúti

tönköly

Mindkettőben 50 %-os a keverési arány, így ha hozzátesszük, hogy rozskovásszal készül, kb 60-70 %-os teljes kiőrlésű kenyérről beszélhetünk, amit nem színezett senki melasszal. :)

Őszintén, nagyon szerettem azt az időt, amikor még nem az interneten keresgéltünk recepteket, hanem kaptuk. Nagynénitől, ángyikától... Most aztán nagyon öregnek érzem magam, pedig csak 30 lettem idén. Ebből is látszik, hogy iszonyatosan felpörgött az idő.

A német krémes receptje is eképp került hozzánk, nagynénémtől, azután nagy nagy kedvenc lett. Gyors, egyszerű, mutatós, hisz sütés közben 3 részre válik szét a massza. Tuti hogy már vagy 18 éve készítjük otthon, mert emlékszem, hogy egy technika órán ezt sütöttük meg. Imádtam, azokat az órákat a Kálvinban Margó nénivel. Mindig valaki receptje alapján sütöttünk-főztünk, és mindenkire sor került, mert csak 8-an voltunk csajok az osztályban.  Itt hozzáfűzném, hogy a fiúk is sütöttek-főztek, és azután elpakoltak, elmosogattak. Ezt fontosnak tartom megjegyezni, hisz a főzés az egy dolog... Egy nagyon élvezetes dolog, de mindennek az előkészítése, és utána a lomeltakarítás, na az már valami. Sajnálom, hogy ilyen jellegű tanórák, állami oktatáson belül már nem léteznek, maximum alternatív iskolákban. Pedig igazán életre felkészítő a gyerekeket főzni-varrni-barkácsolni tanítani. Ezt főleg azóta érzem így, mióta rájöttem, hogy a deriválás nem a mindennapjaim része. :D:D:D

A kis nagyfiam imádja ezt a sütit, ma van a névnapja, úgy, hogy kissé ünnepélyesebben, tortaformában készítettem el. A neten fellelhető receptektől, illetve az eredetitől is eltértem már, a cukor mennyiség csökkentésével, illetve a margarin vajra cserélésével. Jócskán csökkentettem a zsiradék mennyiségét is, mert a több vaj mindig kicsapódott, zsíros lett tőle, ennyi bőven elég bele. Raktam már ki kisebb és nagyobb tepsibe is ugyanezt a mennyiséget, mindig jó lett. Most a tortaformába, csökkentett mennyiséggel dolgoztam, de íme a tepsis verzióhoz való recept:

Hozzávalók:

• 8 db tojás
• 20 dkg porcukor vagy kristálycukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 10 dkg vaj
• 9 púpozott evőkanál liszt (esetünkben teljes kiőrlésű tönköly liszt)
  
• 9 dl tej

Először válaszd szét a tojásokat, majd verd fel a fehérjét habbá, a vége felé szórj bele egy kicsit a cukorból. Azért fontos, hogy ezzel kezdj, mert ezután rögtön mehet a habverő a tojássárgájába, amit keverj ki a cukorral, vaníliás cukorral, majd jöhet bele a liszt, a tej, az olvasztott vaj. Nagyon híg lesz, de ne aggódj!  Ezután forgasd bele a felvert habot, öntsd egy zsírozott, lisztezett tepsibe, aztán nyomás be az előmelegített sütőbe 200 fokra. Ha már pirult, és nem lötyög nagyon akkor kész. Ha kissé rezgős ne ijedj meg, ahogy hűl szépen megszilárdul majd.

Úgy kezdődött a sztori, hogy szombat délután egy szülinapi bulira voltunk hivatalosak, és még előtte gondolván a másnapi vendégeinkre, gondoltam gyors összedobok egy PITA tésztát, ahhoz majd eszegetünk koviubit, kecskesajtot, szalámit.

Leméretem a 100 g bánkúti lisztet, és ehhez jött volna még 40 dkg finomliszt. Csak öntöm és öntöm, az 5 kg-os zacsiból... Azért nehezebb ügy egy 5 kg-os zacsit szemmel mérni, mint egy 1 kg-osat, de sok időnek tűnt mire a mérleg 500 g-ot mutatott, úgy hogy már gyanakodtam hogy ez több, de nem igen volt már időm tovább méricskélni, belement az előírt vízmennyiség. Aztán még... és még... És belement 110 g kovász is, és olaj, és só és cukor. Nagy nehezen elkészült egy elég kemény tészta, amibe igencsak nehéz lett volna még folyadékot beledolgozni... Kitaláltam készítek belőle minipizzákat, annak tuti jó lesz. Olaszországban néptánccal jártam, és a fellépések után megterítettek nekünk az utcán mindenféle finomságokkal, köztük mini pizzácskákkal, csak amolyan margaréta módra paradicsomszósszal és sajttal. Imádtam akkor és most, bár most a felére szalámi is került. ;) 

Tehát 10 óra hűtős, majd 10 óra konyhapultos kelesztés után kinyújtottam egy adag tésztát, kiszaggattam egy tálalógyűrűvel, kicsit még ellapogattam, és rápakoltam őket sütőpapírral bélelt tepsire. Fél óra után kaptak egy paradicsomos kenegetést, sajtot, szalámit aztán beköltöztek a sütőbe. 2 tepsi lett, de még több, mint a fele tésztám megmaradt, bele se merek gondolni összesen mennyi liszttel dolgoztam.

Hát oké, ha már kovászos - hiába finomlisztes - legyen belőle kenyér, valami csak kisül belőle. Tényleg nagyon kemény volt a tésztám, és így utólag látom, még kelesztetés is ráfért volna. Szóval nagyon nem kenyérnek való tészta volt, de gondoltam próba szerencse.  Kissé megformáztam, utána forró tepsire csúsztattam. Kisült. Csaba megkérdezte: EZ MI? Mondom kenyér :) Még kenyér illat sem volt igazán, azt tényleg valahogy csak a kenyérliszt tudja produkálni.

Másnap szeltem meg, és megállapítottam, hogy ez tökéletes lesz bundás kenyérnek, és úgy is lett. Életem első, véletlen készült, kenyérnek nem nevezhető kovászos kenyeréből bundi kenyér lett. Kép nem is készült sem a minipizzákról, sem a bundás kenyérről, nem gondoltam még, hogy ihletet kapok, hogy ezt a kis történetet megírjam, de azért a fantasztikusan elbénázott, pitának indult kenyeremről megosztom veletek a képet. :D Sose add fel, és ne dobj kis semmit, bármiből kisülhet valami tuti!

Elöljáróban egy kis történelem, mi a fene is az a bánkúti búza?

A bánkúti búzafajta Baross László nemesítő nevéhez fűződik.

Hozzávalók:

• 25 dkg finomliszt (Szabó Malom)
• 25 dkg teljes kiőrlésű bánkúti búzaliszt (Kukutyin Műhely)
• 2,25 dl langyos tej
• 1 nagy ek. tejföl
• 1 tojás
• 1 tojás sárgája
• csipet só
• 2 ek. cukor
• 110 g kovász vagy 4 dkg élesztő

Tálaláshoz:

• cukrozott dió vagy mák
• olvasztott vaj
• vanília sodó

Egy kedves liszt vásárlónkat irányítottuk el tőlünk egyszer, a kübekházi Kübecker Manufaktur-ba, és kaptuk tőle vissza az infót, hogy a gőzgombóc isteni volt. Legközelebb mi is kipróbáltuk, és valóban, első ízlelésre szerelem. Limara receptjéhez képest kissé több folyadékot tettem, a teljes kiőrlésű liszt többet kívánt, bár még így se lett annyira könnyed az állaga, mint a finomlisztes változatnak. Természetesen ezt a receptet is először eredeti formájában finomliszttel, és élesztővel próbáltam ki, hogy legyen mihez hasonlítani. A kovászt a végén dolgoztam a tésztába. 1 óra után semmi nem történt még a felszínen, akkor már este 6 óra volt, úgy, hogy fogtam és a hűtőbe raktam. Másnap reggel se volt még nagyon moccanás, kint a konyhapulton maradt egy zacskóval lefedve, végül délután kettő tájt beraktam a paplanok közé, ahogy mamám is kelesztett, és kb. négy körül döntöttem úgy, hogy gombócozom. 10 részre kaptam a tésztát, kicsit ellapogattam beleraktam 1-2 kanál nagyon kemény szilvalekvárt, összecsippentettem, és kissé formáztam is az alját mint egy zsemlét. Még a konyhapulton maradtak másfél-két órát a főzés előtt, szintén nejlonnal fedve, nem szorosan, éppen csak ráraktam, hogy ne száradjon ki. Itt hibáztam, mert a lekvár hűtő hideg volt, de azért bíztam a legjobbakban. Másfél - két óra múlva kezdtek úgy kinézni, mint anno finomlisztes élesztős társaik. Gyakorlatilag 24 órás kelesztés után mondtam, hogy oké kezdjük.

Egy textil pelenkát rákötöztem a legnagyobb edényemre, amit előtte kb 1/3-ig töltöttem vízzel. Többet azért sem érdemes beletenni, mert valamelyest süllyedni fog a pelenka, ahogy rákerülnek a gombócok. Olyan edényt válassz, amit egy ugyanakkorával letudsz majd fedni! Várd meg míg elkezd a pelenka forrósodni, gőzölögni, ekkor mehetnek rá a gombócok! Nekem kényelmesen 3 gombóc fért el. 3 részletben készült 3-3-4 darabra osztva. A négyes körben kissé összeragadtak, de gyönyörűen elválnak egymástól egyébként, ettől nem kell megijedni. Próbáld úgy helyezni, hogy ne teljesen a szélén legyen, hisz értelemszerűen kissé még nőni fognak. 20 percig ne nyúlj hozzá, ha nézegeted összeeshet. Ezeket a teljes kiőrlésű gombócokat 25-30 percig hagytam a gőzben. Ahogy felemeltem megcsapott egy kis cefre szag, nyilván a kovász végett, amitől kissé para lettem, de hál isten ízében ennek nyoma sem volt. Ekkor már jó nagy merőkanálnyi, vaníliasodós tányérok várták az érkezőket. :) A gombócokat megérkezvén a krémre, lekentem olvasztott vajjal, és megszórtam darált, cukros mákkal. Aztán befaltuk :)

1 hónapos tönkölykovásszal, és 50 %-ban, teljes kiőrlésű bánkúti liszttel készült a tészta, és igen nagyon hasonló állagúra sikeredett, mint az élesztős, finomlisztes változat. Hasonló állagában, ízében, küllemében, beltartalmilag és élettani hatását tekintve viszont összehasonlíthatatlan. Várni, várni-kivárni, türelem - erre tanít a kovász

Próbálkozzatok akár teljes kiőrlésű liszttel, akár kovásszal, ahogy kedvetek, időtök engedi. Kipróbáltam, bánkútival működik! ;)

Van egy tuti recept a Mindentudó Szakácskönyvben, ami a legfincsibb talán szilvával, utána barackkal, mirabolánnal, meggyel, de bármivel kipróbálhatjuk. Pikk-pakk összeállítható kavarós, könnyed, élesztős tészta. Egyszerűen imádnivaló. Szilva szezonban semmi mást nem készítek csak ilyet. Kovászolós lázam elkapott, és az újszülött, életem első tönkölykovásza (ami egyben életem első kovász is) megérett a feladatra, hogy beavassam. A receptet tojás szempontjából takarékosabbá téve, vaj helyett zsírt használva, tej helyett olykor joghurtot, is megkaptam ugyanazt az ízt, és hatást, amit anno pontosan a receptet követve értem el. Ezért javaslom mindenkinek, hogy főként hagyományos ételeknél, mint a lángos, kalács, linzer..., érdemes egy alaprecepttel kezdeni, hogy megérezzük a tésztát, és utána az otthoni hozzávalókat figyelembe véve kedvünkre variálhatunk. Ehhez amúgy nagyon jók Limara receptjei, én még sosem csalódtam bennük.

Hozzávalók:

30 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt

2 egész tojás

10 dkg zsír

90 g kovász vagy 3 dkg élesztő

2 dl tej (jelen esetben kb 70 % elég folyós kecskejoghurt, és 30 % tej került bele)

5 dkg cukor

nagy csipet só

Ne csüggedj ha nincs kecskejoghurtod, nem flancolni szeretnék ezzel, de mivel van kecskénk, és legutóbb rengeteg joghurtot készítettünk, így kénytelen vagyok mindenbe rakni belőle. Tehetsz bele kefírt is akár. Lényeg a lényeg, hogy ezt mind keverd össze robotgéppel, vagy fakanállal. Futtathatod is az élesztőt, de az is elég ha belemorzsolod. Egy igen lágy tésztát fogsz kapni, amit ezután lapátolj át, majd fakanállal egyengess el, egy normál méretű, magas falú, lisztezett-zsírozott  tepsiben. Takard le konyharuhával és hagyd állni egy - másfél órát. Ez idő alatt élesztővel tuti meg fog kelni, sőt ha sokszor dolgozol élesztővel a konyhádba akkor hamarabb is.  Kovásszal más a helyzet, bár én még kezdő vagyok e téren. Jóval több idő kellett, viszont amikor beindult, akkor már szépen jött fel a tészta. Mindenesetre élesztőnél 1 óra elteltével rápakolgathatod szépen sorba a kimagozott szilvákat, majd a sütőbe helyezés előtt szórd meg cukorral ízlésed szerint, vagy mindegyikbe ültess egy kockacukrot az eredeti recept szerint. Akár el is hagyhatod, bár én imádom a megkaramellizálódott cukrot a tészta szélein. 170-180 fokon süsd készre.

Ez a recept is azt mutatja, hogy nem kell kifejezetten teljes kiőrlésű lisztes receptet keresgélnetek. A jól bevált recepteket próbáljátok ki nyugodtan másmilyen lisztekkel. Könnyebb egy ismert tésztával és új liszttel dolgozni, mint egy teljesen ismeretlen tésztával, és újfajta liszttel.

Mióta háztartás vezetek jöttem rá, hogy lekvárt főzni gyerekjáték, főleg sütőben. Magozni imádom a gyümölcsöket, a legnagyobb macerát az üvegek előkészítése jelenti számomra.

Semmi extra teendő nincs a tepsis lekvárral, még arányokat sem kell ismerned. Csak magozd ki, rakd egy magas falú tepsibe. Előtte lötyköld meg egy kis ecettel a tepsit, majd a szilvához is rakhatsz 1-2 evőkanállal. Ennyi  :) Ezután told a sütőbe! Én a gázsütőmet először feltekerem teljesen, azután lejjebb veszem. Ha egy óráig hozzá sem nyúlsz, semmi baj nem történik. Utána érdemes fél óránként kicsit átkeverni, hogy a gőz távozni tudjon. Kitámaszthatod a sütő ajtót fakanállal, szintén a gőz távozása végett, de ennek is akkor van értelme, ha olykor átkevered. Nem tud leégni, idén 5. alkalommal készítem, sose égett le, pedig nem mindig tudtam rá figyelni. Semmi cukor, semmi tartósító. :) Ha már annyira kemény amennyire szeretném, akkor elzárom, forrón üvegekbe töltöm, majd a dunsztolás előtt pár percre fejre állítom őket. Én jó keményre szoktam hagyni, hisz akkor lesz tuti a hájas kiflibe. Ez kb. 6-7 órát igényel, ekkor kb. harmadára esik össze.

Mióta Limara kenyérsütős tanfolyamán (még mindig nem alkalmazom az ott tanultakat, de lassan illene :) ) megismerkedtem a sós karamellával, amit sütőtökös fánkkal tálalt.... Hmmm.... Azóta elválaszthatatlan társak lettünk - Én és a Sós karamella. Azóta izgatja a fantáziámat mindenféle sajt torta, amit karamellával tálalnak. De sosem kaptam még meg az igazi kontrasztot. Pedig én, aki anno sós perecet evett csokival, imádom a sós édes kombinációt.

A kisfiam szülinapjára - amiről még ha begyűjtök képeket a rokonságtól még bejegyzést is tudok készíteni - tálaltam először egy ilyet, rengeteg karamellás popcorn-nal. Akkor legszimpibb egy kekszes alap volt, de maga a sajt íz - a natúr krémsajtok kombinációjából nem igazán jött ki. 1 hete van a hűtőmben egy kis füstös kecsketúró. Sajtnak indult, idő hiányában nem nagyon kevergette Csaba, így odaégett, szét is csapódott, és végül orda szerű valami lett belőle, mivel savassága nem volt, így nem nevezném túrónak. Csaba rakott bele egy kis sót is, így 1 hét után már valamivel erőteljesebb túrós ízt is kapott a füstös ordánk.

Először semmi ötlet, fáradt is meg nyűgös is voltam, sok volt már a melegből. Némi logisztika után fél napra mindhárom gyermekemet sikerült Makóra helyezni anyukáméknál, ez nagy dolog, mert a kicsi eddig iszonyatosan ragaszkodott. Szóval üres lett a ház, én pedig világmegváltó módon tudtam mosni és mosni és mosni, és felmosni, és mosogatni és készülni a másnapi utazásra némi croissant-tal, és hájas kiflivel, amit rendhagyó módon kovásszal próbáltam ki. Elkapott a sütési láz, és rám kacsingatott a kecsketúró.

Készítettem egy linzer tésztát:

• 10 dkg vaj
• 10 dkg finomliszt
• 10 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt (Kukutyin Műhely)
• 1 tojás sárga
• 1 egész tojás( kicsi)
• 1 tk. só
• 1 ek. cukor

Összegyúrtam majd 1-2 órát a hűtőben pihent. Végül kinyújtottam a sütőformám méreteit figyelemebe véve, kb 2 mm-esre. Ezután a nyújtófámra feltekertem a kinyújtott tésztát, így könnyen helyeztem a zsírozott, lisztezett sütőformába. Gondoltam kicsit elősütöm, hogy tuti ne áztassa el a massza, így bekerült a tészta 5-6 percre, igazából addig amíg elkezdett kicsit felpuklisodni. Tudom ilyenkor szoktak babot, meg ilyesmit használni, hogy ne jöjjön fel, de én ehelyett inkább kicsit megszúrkáltam villával a tésztát.

Túrós massza:

• 40 dkg enyhén sós kecsketúró
• 125 ml sűrű főzőtejszín (lidis)
• 2 egész tojás (nem vertem fel a fehérjét, de ha felvered akkor tuti még tutibb lesz)
• 3 ek. kukorica dara

A tésztába beleöntöttem a masszát az elősütés után, így került vissza a sütőbe. Nem lett tele a piteformám a masszával, de engem ez egyáltalán nem zavart. De tény hogy a megadott adagnak a másfélszeres része kellene egy ekkora formába. De ennyi alapanyag volt itthon. Sose essetek kétségbe ha nincs ez vagy az, vagy kevesebb van valamiből. Nyilván nem sok háztartásban van otthon odaégett kecsketejből készült túró, szóval nyugodtan készíthetitek sima túróval, mascarponéval, krémsajttal, és kukorica dara helyett búzadarával is. Készíthetitek édesre is. :)  Jó alapot ad ha már készítettetek tészta nélküli túrós lepényt (ami szerintem a világ legegyszerűbb desszertje), ill. linzertésztát. Őszintén szólva egyre bénább a gázsütőm, a Jézuskától tuti kérek egy villanyosat, mert egyre jobban éget, szóval sütési hőfokok, és idők tekintetében nem vagyok mérvadó. Lassú tűzön süsd addig, amíg már nem rezgős. :) A lényeg ezeknél a tésztáknál, hogy ne ázzanak el, ne legyen nyers, és ne égjen meg. Ez most összejött :)

Na lássuk a sós karamella hogy készül?

Most idehoznám Limara receptjét:

Szerintem nem lehet elrontani, vagyis nekem még nem sikerült, pedig volt pár bakim. Bár a főzős műsorokban mindig nagy küzdelmet vívnak a karamellával. Ekkor már tejszínem nem maradt, úgy, hogy én zuttyantottam bele egy kis tejet, és vizet is, és vagy 2 tk sót raktam bele, és tuti hogy a vajam aránya se pont ilyen volt. A lényeg, hogy először mindig érdemes egy alaprecept szerint eljárni, ha már ismered a technológiát, az állagokat, akkor nyugodtan variálhatsz határokon belül.

A sütit végül a kirándulásunk után fogyasztottuk el, tehát 2 napot pihent a hűtőben. Bár én az elkészülte napján megkóstoltam, így van összehasonlítási alapom, hogy kijelentsem jót tett neki, hogy állt a hűtőben.